4.rész Egy különös nap vele....part 1

 

Próbáltam felállni de nem sikerült.Castiel ijedten hajolt le hozzám.A szemében láttam,hogy nagyon megilyedt.

-Jól vagy Ricu?Nem fáj valamid?Fejed?Lábad?Karod?
-*megfogtam az arcát*Jól vagyok!Csak a lábam fáj egy kicsit.*mosolygok*
-De a kicsi is soknak számít!Inkább viszlek a hátamon!

Azzal Castiel felkapott és felvett a hátára.

-Há Ricu!A termetedhez képest kicsit nehéz vagy!
-35 kg neked nehéz?-azzal belé sarkalltam.

Egy ideig mentünk mikor megszólaltam.

-Castiel?
-Igen?
-...Neked nem gond,hogy a hátadon vagyok?
-Dehogy is!...Bocsi amiért azt mondtam,hogy nagyobb vagy mint aminek látszólag!
-Semmi baj......Amúgy te hány kilóra saccoltál volna?
-....ö....mm.....28 kg.
-Akkor te nagyon*ásít* vékonynak hittél!

Nagyon fáradt voltam.Gondoltam alszom egy kicsit.Rátettem a fejemet Castiel hátára és aludtam.

*Castiel szemszöge*

-(Ricu biztos fáradt és elaludt.Érzem ahogy szuszog és ahogy a kis keze a hátamon pihen.Remélem nincs komoly baja a lábának.Hamarosan a Fogantyú utcába érünk.Csak a 32-est kéne megtalálni.)Lássuk....22....24.....26.....28......30.....Aha!32!

*Ricu szemszöge*

-(Hamarosan felkellene kelnem.....Érzem,hogy a házunk előtt vagyunk...Kicsit kinyitom a szememet...)

Kinyitottam a szememet és Castiel a csengő felé nyújtja a kezét.Csengetett.Ádám lerohan a lépcsőn mire én becsukom a szemem.

-Ki vagy te vörös?-kérdezte Ádám
-Castiel vagyok,Ricu karate társa és pasija
-Pasija?
-Igen.És te,feketeség!
-Én Ricu bátyja vagyok Ádám Hayamashi.És ő itt Evelin,az unokahúgom.És mi történt Ricuval?
-Elesett miközben mentünk erre...és elaludt....
-Jó gyere be!Most készül Ricu kedvence.
-És mi az?
-Gyümölcsös tea és palacsinta.
-Jól hangzik!Maradhatok?
-Ezt majd a főnökasszonnyal beszéld meg ha felkelt.

Bementünk.Castiel áttett a karjába.

-Hová rakjam le a kis álom szuszékot?
-Csak tedd le a kanapéra vagy a szobájába.

Castiel próbált letenni de én erősen kapaszkodtam és nem eresztettem el.

-Nagyon ragaszkodik hozzád paradicsom!
-Nem vagyok paradicsom!
-Mindegy.Rakd le Ricukot a szobájába.

Castiel-lal felmentünk az emeletre és kereste a szobámat.Megtalálta és próbált lerakni az ágyamban.Mikor kinyitottam a szememet mosolyogtam

-Te kis rafinált!-mondta Castiel
-Bevallom az vagyok!
És lerakott az ágyba de még fogtam a nyakát.

-*nevet* Aranyos vagy mikor mosolyogsz!
-*elpirultam* K-köszi..
-Maradhatok estére?Ha ilyen későn megyek haza akkor a nővérem leszedi a fejemet.
-Hm......Maradhatsz!....De!....Hol akarsz aludni?
-....Azt még nem tudom....
-Majd később eldöntöd.De most menjünk le enni!

Castiel-t elengedtem és próbáltam a lábamra állni Kicsit még fájt de kibírható volt.Lementünk a lépcsőn és látjuk,hogy Evi rajzol és Ádám palacsintát süt.

-Szép jó éjjelt álom manó!-mondta mosolyogva Ádám
-Ucir!Ik ze a úif?-kérdezte Evi
-Ő Eltisac a motárab!-válaszoltam
-Milyen nyelven beszéltek ti ketten??-kérdezte nagyra nyílt szemekkel Castiel
-Újabban fordított nyelven beszélek Evivel.Könnyű mert 4 éven keresztül tükörrel olvastam fordítva.-válaszoltam
-El kötlü?-kérdezte Evi
-Ezsrep!-válaszoltam és leültettem Castiel-t.Vártunk egy kicsit mire készen lett a palacsinta.

-Na mit kértek a palacsintátokra?-kérdezte Ádám
-Gyümölcsöt.-válaszoltam
-Juharszirup.-mondta Castiel
-Ikosc!-mondta Evi.

Ádám kihozta a palacsintákat és rá rakta amit kértünk.Egy darabig ettünk mikor megszólalt Evi.

-Te Ricu pasija vagy?
-Igen.

Erre ráléptem Castiel lábára.

-Tényleg?-nyílt ki a szeme nagyra Evinek.

-Egy kicsit igaz meg nem!-válaszoltam Castiel helyett.

Castiel csak nézett rám nagy szemekkel.Amíg meg nem ettük a vacsit.Utána gyorsan rohantam a szobámba.Megfogtam az egyik párnámat és ledőltem az ágyamban és a párnába engedtem ki a dühömet.

-Miért mondtam ezt Evinek?Miért nem hagytam békén a paradicsom fejet?Miért találkoztam egyáltalán Castiel-lal?Miért.....születtem meg?Ez volt az első és utolsó eset,hogy fiú miatt sírtam.....

FELVILÁGOSÍTÁS!!!!!!!
Ricuko 10 éve ismeri a paradicsom fejet csak 7 éve nem látták egymást!