36.rész Bird ki a halálig! (2.évad évadzáró rész)

36.rész Bird ki a halálig! (2.évad évadzáró rész)

-Annabell szeretnéd,ha átdöfném a lét fontosságú szerveidet?-kérdezte Andreas,miközben végig simította a kezét nyakamon.

A Tróvulhok miatt csak bólogattam.Andreas szépen leültetett a földre,míg Ayato-val verekedtek.Csak néztem,mint egy idióta aki nem tud segíteni szerelmén.Egy jó 30 perc után Ayato véres felkarral és lilás foltokkal feküdt az ablaknál.A fiú letérdelt elém egy konyha késsel a kezében.Lassan kigombolta az ingem majd végig húzta a kés élét a mellkasomon.

-Milyen szép bőröd van Anna...Kár,hogy ez mindjárt csupa vér lesz.
-Játszadozz amíg akarsz a bőrömmel.
-I will break you.

A fiú egy kicsit érdekes fejet vágott.Majd egy irányzott mozdulattal vágott belém egy vonalat.Abból csöpögöt a vér,mint forrásban a víz.Később kicsivel közelebb jött és belefújt a fülembe,s ezt súgta:

-Nyisd fel lelked,s add át a kulcsot.

Majd elkezdtem magamhoz térni.A szörnyű fájdalom ami kínzott a mellkasomnál borzasztó volt.Elkezdett potyogni patakokban a könnyem és sikítottam,mint egy őrült.

-Ne sikolts!-Kiáltott rám Andreas és arcon ütött.-Most pedig add ide a kulcsot!
-M-Milyen kulcsot?
-A lakat kulcsát!
-M-Milyen lakat...?
-Azt a lakatnak a kulcsát ami a szívedbe nyit!
-Az....-Beakartam fejezni a mondatom,mire a fiú belémszúrta a kést a hátamba.Az akkori érzés csak olyan volt,mint egy hátfájás.-*őrült nevetés* A kulcs nem nálam van már.Alá becsültelek Andreas...
-Kinél van a kulcs?
-A hercegemnél.-válaszoltam,s kisebb szédüléssel a padlóval találkozott a vállam.
-Ricuko....Keresd meg Tokióban az Iwatobi úszóklubbot.Ott találkozol Liliana-val.Ő segít új életet kezdeni.-súgta ezeket Helena
-De mi lesz Ayato-val?
-5 évig nem láthatod.Kapsz egy új lehetőséget.Ha azt is elszúrod véged.
-Magyarul,új életet kell kezdjek egy másik kontinensen?Fogok emlékezni a mostani emlékeimre?
-Sajnos nem emlékezhetsz.Teljesen új ember leszel.
-Mesélj.
-Név:Momotaro Swuh.Életkor:16.Haj:fiúsan rövid fekete,némi vörössel.Szem:ciklámen színű.Testalkat:147 cm,42 kg,hosszú körmök néha festett.Szereti:úszás,sushi,citromos víz,szerelmes könyvek.Utál:rámenős fiúk,lazac.
-A Momotaro nem fiú név?
-De igen.Örökbe lettél fogadva és ezt hagyták rád a szüleid a nyakláncodon kívül.
-Mikor kezdődik minden?
-Mire hármat számolok felkell nyitnod a szemed.
-Rendben.
-Akkor...3....2...1...

2.évad vége!

35.rész Véged Tróvulhok!

35.rész Véged Tróvulhok!

Kerestem azt az énem amiről Helena beszélt.Sehol semmi csak ajtók és vizes padló.Némelyik ajtón mondatok voltak.Az egyik szemet is szúrt nekem:"A sötét hazugság mögött ott van egy fekete rózsa." Régen folyton ezt mondta nekem Viki mikor....Agya ég!Villám gyorsan kinyitottam az ajtót,s egy fákja volt mellettem melegedett.Mindenhol korom sötétség és csöpögöt a víz.

-Hahó?Van itt valaki?-kérdeztem kicsit aggódott hangon.
-Csak te.-válaszolt egy hang a nagy sötétségből.

Próbáltam a hang után menni és keresni magam.Mikorra egy kis fényt találtam elértem egy ketrechez.Abban "én" voltam leláncolva és ázottan ülve a földön.

-Milyen kellemes meglepetés Anna.Azt hittem sose jössz.
-Segítség kellene.A Tróvulhok újra élénk.
-*kellemes nevetés* Eddig nem vetted észre?
-Mégis mit?
-Te vagy a Tróvulhok.
-Ez egy hazugság!
-Az a hazugság,hogy évekig tévedés volt a létezésem!Nézz magadra!Vámpír vagy zöld szemekkel és hosszú lilás hajjal!Ez nem az a gazdatest amit megismertem és kialakult.
-Te tévedsz,Ricu.Kedves,érző szívű,jó zenész,remek karatés és szerelmes vagy!Sok idő után megtaláltad az igazit aki imád téged,s a jó személyiségedet.
-De ő is csak kihasznál...
-Várj.Ugyan arról beszélünk?
-Castiel-ről beszélünk,nem?
-Nem egészen.Akiről beszélek az egy nagy lelkű zöld szemű vörös vámpír fiú.Aki Annabell bátyja...De így is elfogad minket és szeret.-Kinyílik a ketrec és kezet nyújtok.-Bízol bennem?
-Mikor nem bíztam benned?

A leány megfogta a kezem és egyből a nyakába ugrottam.És ezeket suttogtam a fülébe:

-Küldetésed van.Állítsd meg Andreas-t és tűnjetek el minél hamarabb Ayato-val New York-ba.
-Haza nem mehetünk?
-Késő.Új életet kell kezdenetek.Távol minden bajtól.Ne félj,ott lesz egy jó barát aki segít átvészelni ezeket.
-Anna...
-Tudom...Mindjárt porrá válok.Ne félj,csak a lelked mélyébe megyek.Itt leszek,ha kellek.

S örökké elhunytam szemem világát.....

Folytatjuk.

34.rész Szívek játéka

34.rész Szívek játéka

Undorodó fejjel eresztettem el a fiút.Leporolta magát,s így szólt:

-5 perc múlva vacsora idő,kisasszony.Kap 3 percet,hogy teljesítse a 2.kérésemet.

Picit megszeppenve pillantottam az ágyon ülő Ayato-ra.

-Nem fogod bánni?-suttogtam oda.

Ayato csak felfestett egy félmosolyt az arcára,s kacsintott.

-Legyen.-mondtam-De előbb kérném a becses nevét,úrfi.
-Igenis.A nevem Andreas Johnson.Mit tegyek,hogy kényelmesen megkapjam a kérésem?Csukjam le a szemem és üljek egy helyben?
-Elég az is,ha leveszed a szemüveged.

Andreas levette a szemüvegét és kicsit megrázta a fejét.

-Nem zavar téged a hajad a szemednél?-Kérdeztem,s óvatosan eltoltam a haját.
-A szemszínem miatt takarom el.
-Pedig szép sárga a szemszíned.
-A bal.A jobb vörös.
-Az is szép szín.De most kérlek ülj le és maradj ott.

Andreas leült az ágy szélére,nem zavarván Ayato-t.Addig én összekötöttem kissé vizes hajam egy coffba.A fejem tisztán üres volt a tetteimmel együtt.Talán a tó kimosta a maradék eszemet is?A testem idegesen remegett,mint egy zselatin.

-Tik-tak kisasszony.Telik az ideje.
-Hunyd le a szemed és sietek.

A fiú lassan lezárta a szeme világát,s a kezem a comb elejére helyeztem.Lassacskán közelebb hajoltam Andreas szájához.Levendula és méz illat facsarta az orrom,míg hozzá simultak az ajkaim a fiúéhoz.Mikorra elakartam ereszteni,ő megharapta a szám belső részét.Fokozatosan ment feljebb a szívritmusom és egyre vörösebb lettem.Mire észbe kaptam már Andreas lábán ültem és ő psyho-n röhögöt.

-Sikerült!Beindult benne a Tróvulhok!
-Honnan.....(Basszus!Megint szédelgek...)...Tudtad.....?
-Egyszerűen....Osztálytársad voltam 7 éven át,még általánosban.Akkoriban szőke hosszú hajú kis Ricuko voltál,aki imádta a kis Andris szemüvegét föl venni....
-Andris...?Hogy tehetted ezt?
-Ügyesen.Titkoltam az igazi kilétem,míg te mit sem sejtő kis ember voltál.És Alexy az unokatestvérem,szóval okosan kihasználtam a bájitalát.
-(Ayato!Segíts!)

Próbáltam magamban visszatérni Helena-hoz és Mary-hez.Pislogtam hármat és ott lebegett előttem a két lány.

-Problematika,most mi?-Kérdezte egy fél mosollyal Helena.
-A Tróvulhok.
-Megint az az idegesítő bájital?Mary-t már le is kötözte a falhoz.
-Hogyan tudhatnám megállítani?
-Keresd meg a lelkedben lakozó bátor karatés hegedűs vámpírt.Amíg nincs késő-Helena nem tudta befejezni a mondatát,mert őt is lekötözte a lánc.

Hajrá Ricuko!Amíg nincs túl késő....

33.rész Érzések kavalkádja

33.rész Érzések kavalkádja.

-Légy öröm a bánatomban,légy félénk pillangó a lágy virágszálon amit tart gyönge kezem..-Óvatosan súgtam ezeket a szavakat lassan Ayato fülébe-Örülnél ha ismét szőke hajú lennék? Fekete éjszínű szemeimmel együtt?
-Az én rózsám úgy szép ahogy van.

Majd kicsit arrébb húzta a fiú a frufrum és egy apró csókot adott a homlokomra.

- E-Ezt miért kaptam?- Kérdeztem kissé elpirulva.
- Csak.
- (Kedves vagy...)
- Na,jó. Azért,mert régen mikor fájt a fejed mindig adtam a buksidra egy puszit és mindjárt jobban lettél.
- Meséld el légyszíves.
- Jó. *visszaemlékezés on*
"Mikor 4 éves voltál sokat szerettél futni a betonon és kicsit aggódni kezdtem érted,hogy nem esik-e valami bajod.Egyik nap a távolból néztelek,hogy hogyan futottál.És...... Véletlenül elestél és hangosan felsírtál.Odafutottam hozzád idegesen és segítettem felállni.Semmi bajod nem volt,csak egy kis lila folt volt rajtad. Kicsit lemostuk és végig szomorúan hajtottad a fejed a vállamra és simogattam egy picit a kezed,miközben átkaroltam a derekadat.Majd adtam a sebedre egy lágy puszit és egy kis mosolyt festettél az arcodra." Dióhéjban ennyi lenne.
- Ayat-
- *lágy nevetés* Ez egy aranyos történet....Ayato Sakamaki..... Csak kár,hogy soha nem fogtok már rá emlékezni.

Majd a semmiből egy vörös hajú szemüveges fiú lépett elő.

- Ki vagy teremtmény aki szó nélkül beállít e magányos szobába?
- Mily modortalan vagyok. A nevem Andreas. És mi az ön becses neve?- Jött közelebb a fiú és kezet csókolt nekem.
- Annabell Sakamaki vagyok.
- Annabell....Milyen gyönyörű név. Tudja mit jelent?
- Éjféli virág. Miért?
-Egy ilyen gyönyörű virágnak,mint maga nincs semmi dolga egy fajtalan vámpír-
-*felállok és elkapom a torkát*Ne nevezd minket fajtalannak.Egy vagy köztünk,vagy tévedek?
-Nem talált kisasszony.De elárulja miért pont a 5.Sakamaki-ba szeretett bele,miért nem másba?
-Szoros kötelék van köztem és Ayato közt.
-Igaz is.El akartak menni innen,nem igaz?
-De.
-Nem árulom el senkinek,ha kapok valamit cserébe.
-És mit kérsz?
-1.Eresszen el,mert nem kapok levegőt. 2.Egy csókot.