35.rész Véged Tróvulhok!
Kerestem azt az énem amiről Helena beszélt.Sehol semmi csak ajtók és vizes padló.Némelyik ajtón mondatok voltak.Az egyik szemet is szúrt nekem:"A sötét hazugság mögött ott van egy fekete rózsa." Régen folyton ezt mondta nekem Viki mikor....Agya ég!Villám gyorsan kinyitottam az ajtót,s egy fákja volt mellettem melegedett.Mindenhol korom sötétség és csöpögöt a víz.
-Hahó?Van itt valaki?-kérdeztem kicsit aggódott hangon.
-Csak te.-válaszolt egy hang a nagy sötétségből.
Próbáltam a hang után menni és keresni magam.Mikorra egy kis fényt találtam elértem egy ketrechez.Abban "én" voltam leláncolva és ázottan ülve a földön.
-Milyen kellemes meglepetés Anna.Azt hittem sose jössz.
-Segítség kellene.A Tróvulhok újra élénk.
-*kellemes nevetés* Eddig nem vetted észre?
-Mégis mit?
-Te vagy a Tróvulhok.
-Ez egy hazugság!
-Az a hazugság,hogy évekig tévedés volt a létezésem!Nézz magadra!Vámpír vagy zöld szemekkel és hosszú lilás hajjal!Ez nem az a gazdatest amit megismertem és kialakult.
-Te tévedsz,Ricu.Kedves,érző szívű,jó zenész,remek karatés és szerelmes vagy!Sok idő után megtaláltad az igazit aki imád téged,s a jó személyiségedet.
-De ő is csak kihasznál...
-Várj.Ugyan arról beszélünk?
-Castiel-ről beszélünk,nem?
-Nem egészen.Akiről beszélek az egy nagy lelkű zöld szemű vörös vámpír fiú.Aki Annabell bátyja...De így is elfogad minket és szeret.-Kinyílik a ketrec és kezet nyújtok.-Bízol bennem?
-Mikor nem bíztam benned?
A leány megfogta a kezem és egyből a nyakába ugrottam.És ezeket suttogtam a fülébe:
-Küldetésed van.Állítsd meg Andreas-t és tűnjetek el minél hamarabb Ayato-val New York-ba.
-Haza nem mehetünk?
-Késő.Új életet kell kezdenetek.Távol minden bajtól.Ne félj,ott lesz egy jó barát aki segít átvészelni ezeket.
-Anna...
-Tudom...Mindjárt porrá válok.Ne félj,csak a lelked mélyébe megyek.Itt leszek,ha kellek.
S örökké elhunytam szemem világát.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése