34.rész Szívek játéka
Undorodó fejjel eresztettem el a fiút.Leporolta magát,s így szólt:
-5 perc múlva vacsora idő,kisasszony.Kap 3 percet,hogy teljesítse a 2.kérésemet.
Picit megszeppenve pillantottam az ágyon ülő Ayato-ra.
-Nem fogod bánni?-suttogtam oda.
Ayato csak felfestett egy félmosolyt az arcára,s kacsintott.
-Legyen.-mondtam-De előbb kérném a becses nevét,úrfi.
-Igenis.A nevem Andreas Johnson.Mit tegyek,hogy kényelmesen megkapjam a kérésem?Csukjam le a szemem és üljek egy helyben?
-Elég az is,ha leveszed a szemüveged.
Andreas levette a szemüvegét és kicsit megrázta a fejét.
-Nem zavar téged a hajad a szemednél?-Kérdeztem,s óvatosan eltoltam a haját.
-A szemszínem miatt takarom el.
-Pedig szép sárga a szemszíned.
-A bal.A jobb vörös.
-Az is szép szín.De most kérlek ülj le és maradj ott.
Andreas leült az ágy szélére,nem zavarván Ayato-t.Addig én összekötöttem kissé vizes hajam egy coffba.A fejem tisztán üres volt a tetteimmel együtt.Talán a tó kimosta a maradék eszemet is?A testem idegesen remegett,mint egy zselatin.
-Tik-tak kisasszony.Telik az ideje.
-Hunyd le a szemed és sietek.
A fiú lassan lezárta a szeme világát,s a kezem a comb elejére helyeztem.Lassacskán közelebb hajoltam Andreas szájához.Levendula és méz illat facsarta az orrom,míg hozzá simultak az ajkaim a fiúéhoz.Mikorra elakartam ereszteni,ő megharapta a szám belső részét.Fokozatosan ment feljebb a szívritmusom és egyre vörösebb lettem.Mire észbe kaptam már Andreas lábán ültem és ő psyho-n röhögöt.
-Sikerült!Beindult benne a Tróvulhok!
-Honnan.....(Basszus!Megint szédelgek...)...Tudtad.....?
-Egyszerűen....Osztálytársad voltam 7 éven át,még általánosban.Akkoriban szőke hosszú hajú kis Ricuko voltál,aki imádta a kis Andris szemüvegét föl venni....
-Andris...?Hogy tehetted ezt?
-Ügyesen.Titkoltam az igazi kilétem,míg te mit sem sejtő kis ember voltál.És Alexy az unokatestvérem,szóval okosan kihasználtam a bájitalát.
-(Ayato!Segíts!)
Próbáltam magamban visszatérni Helena-hoz és Mary-hez.Pislogtam hármat és ott lebegett előttem a két lány.
-Problematika,most mi?-Kérdezte egy fél mosollyal Helena.
-A Tróvulhok.
-Megint az az idegesítő bájital?Mary-t már le is kötözte a falhoz.
-Hogyan tudhatnám megállítani?
-Keresd meg a lelkedben lakozó bátor karatés hegedűs vámpírt.Amíg nincs késő-Helena nem tudta befejezni a mondatát,mert őt is lekötözte a lánc.
Hajrá Ricuko!Amíg nincs túl késő....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése