5.rész "Neked a rágó,nekem a hagyma" avagy egyszer fent,egyszer lent....







 
Másnap reggel arra keltem,hogy nincs mellettem Castiel.Csak egy cetli volt az asztalomon.

"Drága Ricukom!
Elkellett mennem.Ne haragudj rám.
Szeretettel a te paradicsom fejed"

-Akkor mit csinálják?

Nem tudtam,hogy mit csináljak ezért felhívtam Vikit.

-Szia Vi!
-Mizújs Ricu?
-Semmi.Figyu!Ha már a városban vagy elmehetnénk vásárolni.Mit szólsz?
-Hát......Rendben!Fél óra múlva találkozunk a szökökútnál!
-*leraktam*

Most fel kéne öltöznöm.....Felveszek egy kék pólót és egy lila halász gatyát.
11:28 volt mikor oda értem a kúthoz.Viki már ott várt.

-Viki!-kiáltottam felé.

Viki csak integetett messziről.Oda mentem hozzá és együtt mentünk a plázába.

-És miért akartad,hogy találkozunk?-kérdezte Vi kérdő fejjel.
-Csak......tegnap óta olyan furcsának érzem magam.....
-Hát kicsit furán is viselkedsz az utóbbi pár napban...
-Karate óta furán érzem magam....
-Ricu,mi történt karate után?
-A paradicsom pofa haza kísért miután vége lett a hegedűnek.....És történt egy s más....
-Na mi?
-Majd elmondom egy kóla mellett.

S azzal elmentünk vásárolni a legközelebbi butikba.

-Ricu ezt nézd!-rángatott beljebb Viki.

Hosszú idő után egy halom ruhát nyomtak a kezembe.Viki betuszkolt a próba fülkébe és felkellett próbálnom az összes ruhát.
1.ruha:Szürke top,szakadt lila gatya és tornacipő.

-Na milyen?-kérdeztem
-Hm........Nem jó!-válaszolt Viki és vissza mentem.

2.ruha:Virágos felső,piros szoknya,szandál.

-Nos?-kérdeztem
-Nem a te stílusod!Kövi!

3.ruha:Vörös ing,fekete csőgatya,körömcipő.

-Ez tetszik!
-Pont jó.

Kifizettük a ruhát és mentünk inni.Elsétáltunk egy kajáldához és ittunk egy kólát.

-Na mesélj!-mondta izgatottan Viki

Én elmondtam töviről-hegyire ami történt.

-És tényleg együtt fürödtél a paradicsom fejjel??-kérdezte Viki ilyedt arccal
-Igen de volt rajtunk fürdőruha.*csörög a telefonom* Bocsi Vi.

Kivettem a telefonomat a zsebemből.Ismeretlen szám volt az.Felvettem.

-Halló?
-Szia Barba!Itt Rosa!
-Bocsi.Mizújs Rózi?
-Nagy hírem van!Gyere 10 perc múlva a Rózsa kertbe!
-Megyek Vikivel együtt,oké?
-Oksi!*lerakta*

Vissza raktam a telómat és ittam egyett a kólámból.

-Na ki volt az?-kérdezte Viki
-Rosa volt.10 perc múlva mennünk kell a Rózsa kertbe.
-Jó akkor megisszuk ezt és megyünk.

Jól eliszogattunk Vivel.Elindultunk a Rózsa kert felé mikor megláttam egy könyvtárt.Szeretek olvasni,ezért bementünk.Vikit beráncigálva néztünk körül.Főleg a Sherlock könyveknél nézelődtem.Oda mentem az egyik pulthoz és leraktam a könyvet.

-Jó napot kisasszony!-köszönt a hölgy
-Önnek is!Ki szeretném kölcsönözni ezt a könyvet.
-Sir Arthur Conan Dolye A Sátán kutyája.Egy nagyon jó könyv!

(Írói megjegyzés!
Én olvastam a könyvet és tényleg nagyon szuper.)

-Kérném az olvasó kártyáját.-mondta a hölgy
-Igen,tessék!*oda adtam a kártyámat*
-*nézegeti a kártyámat*......Ricuko Barbara Hayamashi.Szép neved van!Tessék a könyved!4 hét múlva hozza vissza.

Kimentem a könyvtárból Vikivel és mentünk a kert felé.Mikor oda értünk megláttuk Rosa-t.Nagyon ideges volt az arca.

-Végre,hogy ide érettek!
-Jöttünk amint tudtunk!Na mi az a nagy hír?
-.....Az,hogy a paradicsom fej együtt van egy barna hajú lánnyal.
-Hogy mi?!
-Nézd!

Rosa arrébb ment és látom,hogy Castiel egy szakadt ruhás,csont ferdüléses,barna hajú csajjal volt együtt.Még néztük egy darabig aztán közelebb mentünk hozzájuk és hallgatóztam.

-Ó Castiel!Annyira szeretlek!Soha nem válunk el,igaz?
-Igen drágaságom!Szeretlek,szerelmem,szép lelkű angyalom!
-(Fúj!Ez túl nyálas!Elhányom magamat!)

Castiel közelebb hajolt a lányhoz és megsimogatta az arcát.Mélyen a szemébe nézett.

-Soha nem hagylak el édesem!-mondta Castiel és megcsókolta a csajt.

A szívem egyszerűen nem dobogott.Összetört.Megfordultam és ránéztem Vikiékre mosolyogva.

-Na,nem megyünk fagyizni?-kérdeztem
-Minden rendben,Ricu?-mondta aggódva Viki
-Jól vagy?-aggódott Rosa.
-Soha jobban!-mosolyogtam rájuk és elsétáltam.

A kapuig nyugodtan mentem.Utána hazáig megnem álltam.Futás közben a könyv kiesett a kezemből,de nem vettem föl.Csak futottam és futottam.Mikor a házunk kapujába értem megálltam.Végig futott az agyamon,hogy megint Castiel miatt hullajtom a könnyeimet.Lassan mentem be a házba.Nem néztem senkire és semmire.Felmentem a padlásra,onnan meg a tetőre.Leültem a csempére és néztem a naplementét.