15.rész 2x kórházban + Támad a Vampos gimi!Már senki nem hagy békén?!
Sokáig feküdtem,mikor elkezdtek
lecsukódni a szemeim.Már csukva volt a szemem,mikor valaki felvett.Nem tudtam
ki az,csak felvett.Pár perc múlva (ismét) a fehér szobában ébredtem,mint
tegnap.Órára néztem,majd oldalra.15 óra volt.Senki nem volt
mellettem.......Egyedül maradtam......Kis idő múlva bejön a doki,Ayato,Kanato
és Laito társaságában. -Hogy érzi magát?-kérdezi a doki -Kicsit.......jobban.....De.....miért
vannak itt a fiúk? -A fiatalemberek azt mondják,hogy közeli barátai önnek.
-Ayato jó barátom......Kanato és Laito mentettek ki a vízből... -3 napig kell
vigyáznia a kezére és ne keveredjen konfliktusba.-azzal kiment A fiúk közelebb
jöttek.Ayato leült mellém,Laito a másik oldalamra,Kanato egy székre.
-Na,jó!Eddig bírtam!Mi a fészkes fenébe kerültök ide?! -Ayato bátyó látta,hogy
Yui-nak vér van a kézen,száján és egyből te jutottál eszébe.-mesélte Kanato
-*Ayato felé fordulok*Yui azt mondta,hogy bántott téged,ez igaz?*lefordult egy
könnycsepp az arcomon* -*sóhajt*Sajnos igaz.....Tegnap a kezemen lévő
sebből,egy hatalmas sebet karmolt és szívta belőle a vért. Miközben Ayato
ezeket a szavakat mondta,összeszorult a szívem....Valamiért átéreztem a
fájdalmát...Nem bírtam visszafogni magamat és megöleltem a fiút.Csak
szorítottam és sírtam.Ayato visszaölelt..Olyan érzés volt mintha már öleltem
volna őt régebben.... -A....yato.... -Ricuko-chan..... -M-miért
akart.....bántani...Yui? -Őrült egy lány.....Féltékenységi érzete van,amióta
találkoztunk.... -Miért......Van a kezemen az a jel? -Egy pecsét.... -De miért
van rajtam....? -Évek óta benned van ez a pecsét,csak eddig benned
lakozott....Mint a kék haj és a lila szem.... -De.....ez,hogy lehet megtörni?
-Ha megtudod,hogy mi történt kisebb korodban és megtalálod az igazit akkor
szakad meg... Még sokáig öleltem Ayato-t.Ő valamiért megnyugtatott.Mikor
elengedtem megszólalt Kanato. -Nii-chan!Szomjas vagyok! -Én is öcsi.-válaszolt
Laito -Mit kértek inni?-kérdeztem -Találd,ki!-mondták mind a hárman Kicsit
gondolkoztam.....Kanato-nak adok kakaót,Laito-nak
szörpöt,Ayato-nak..........Ayato-nak teát viszek.Kimentem az ital autómatához
és vettem ami kellett.Mikor visszatértem már nagyon türelmetlenek voltak a
fiúk.Odamentem hozzájuk és oda adtam amit kértek.Kis ideig még szürcsölték az
italt,mikor a csendet Kanato törte meg. -Kis hölgy.Miért hoztál nekem kakaót?
-Hm?Gondoltam szereted az édes dolgokat.*mosolygok* -Hívhatlak Onee-chan-nak?
-M-miért szeretnéd? -Mert......13 évvel ezelőtt eltűnt a
nővérem.....És......nagyon hasonlítasz rá.... -Hogy hívták a nővéredet?
-Annabell B. Sakamaki... Ettől a mondattól elkezdett rettenetesen fájni a
fejem.Olyan volt mintha a fejem szét akart volna szakadni.A többiek szem
rebbenés nélkül nézték rám üveges szemmel. -Nézd Nii-chan!Onee-chan-nak fáj a
feje! -Látom,öcsi. Már annyira fájt a fejem,hogy szinte alig volt erőm.Azzal a
kicsivel is arra jutottam,hogy Ayato vállára boruljak.Alig kaptam levegőt és
szédületem.Már lihegve ültem,mikor Ayato megfogta a bal kezemet.Próbálta
megnyugtatni a szívemet,de nem ment sokra.....A fiú megsimította az ajkamat és
szinte száraz volt a szám.Pedig sok vizet ittam a mai nap >< Ayato
elővette a vizes kulacsot és próbált megitatni.Nem nagyon ment....Ezért azon
készülődött,hogy szájon át adja a vizet.Így is tett.Csak pár korty vizet tudtam
meginni,de az a kicsi is jól esett.Ezek után ránéztem Ayato-ra és szorosan
megöleltem.Miközben szorítottam,zokogtam.Olyan érzés fogott el,mintha már
régóta ismerném.....1 hét múlva gimi váltás.......Hurrá -.-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése