2015. március 17., kedd

16.rész Go Vampos gimi!Na ne!



16.rész Go Vampos gimi!Na ne!


Teltek unalmasan a napok.Ayato,Laito és Kanato-val sokszor találkoztam suli után.Ők kísértek haza.Castiel-ről nem hallottam semmit....Ádám sokat segített Kyoko-nak az ellenszer elkészítésben.Evi meg boldog volt,hogy sokat mosolyogtam az utóbbi napokban.Egyik nap Laito és Kanato kísért haza.A fiúkkal már a kapuban álltunk,mikor megjelent Aya és Evi. -Gyű!Ricuko-chan nem is mesélted,hogy egy ilyen szép húgod van!-füttyentett Laito -Hehe.....Ő nem a húgom!Ő az unokatestvérem Ayane Kingston. -Onee-chan......Aranyos az a kis izé....-szólalt meg Kanato -Drága Kanato-m!Ő itt Evelin Hayamashi,az unokahúgom. -De akkor is aranyos..... -*sóhaj*Na köszi,hogy haza kísértetek fiúk!Üdvözlöm Ayato-t!-s azzal belöktem a lányokat a lakásba-Ez meg mi a fészkes fene volt? -Azt hiszem szerelmes vagyok!-mondta egyszerre a két lány -He?*megrázom a fejem* Aya te még csak 17 éves vagy!Evi te meg 7 éves. -Mennyit számít?-összenéz a két lány-Már megint egyszerre! -*nevetek*Javíthatatlanok vagytok! Beljebb léptem a lakásba és felmentem az emeletre.Ránézek a naptárra.Március 20.Most éjfélkor megyek a Vampos-ba......Na ne!Nem akarom itt hagyni a családomat....Majd megértik,ha idősebbek lesznek....A szobámba érve egy vörös rózsát pillantottam meg az asztalomon.Volt rajta egy kis cetli is.Elkezdtem olvasni. "Bocsáss meg! Castiel" -(Ez a marha azt hiszi megbocsátok neki.....Rosszul hiszi......Olyan kiszámíthatatlan,mint egy marionett baba......Nem tudod,hogy mikor szakad el a cérna....) Nem érdekelt Castiel,ezért a rózsát az ablakon kidobtam.Csendben pakoltam össze a cuccomat....Kivételesen magammal vittem a hegedűmet is.Szeretnék zenélni a gimiben.Egy képet is beraktam.Ezen Aya,Evi,Ádám és én vagyunk rajta még 3 évvel ezelőtt.Akkor még Aya-nak rövid haja volt.Legalább ez a kis emlék megmarad a szívemben.Sok mindent pakoltam,mikor csengettek.Lerohantam és nyitottam is.Castiel volt.... -Mit keresel itt?-kérdeztem -Csak......Jöttem személyesen bocsánatot kérni.BOCSÁNAT! -Ezzel nem mész semmire....Már túl léptem rajtad.....És nem értél el semmit a rózsával! -Akkor adok neked ennél nagyobb dolgot! -Nem érdekel... Beakartam csukni az ajtót,de a kis paradicsom nem hagyta.Gyorsan felrohantam a szobámba,de követett. -Hadj már békén! -De Ricu!Hallgass meg! -Nem!Elegem lett belőled!Először elcsábítottál,a szemem láttára csókolóztál egy másik lánnyal és most visszakarasz hódítani....Felejsd el! -Nem hagyom ezt annyiban! Castiel megfogta a karomat és próbált megcsókolni.Eszembe jutott a pecsét és az arca elé helyeztem a bal kezemet.Valahogy Castiel-t sikeresen ellöktem magamtól és kiesett az ablakon....Szerencsére az 1.emeleten voltunk.Nem foglalkoztam vele.Készítettem vacsit a családnak.Töltött káposzta volt.Egyedül Ádám nem evett.Még segített Kyo-nak.Azt mondta,hogy most 23:46-kor kell meginnom.Sajnos akkor már a vonaton fogok ülni.De megfogom inni,az biztos.Mindenki aludt mikor elindultam.A kapu előtt ott várt egy taxi.Beszáltam és elvitt az állomásra.Sokáig mentem vonattal mikor csörög az órám.23:46 volt.Előkotortam a kis fiolát és megittam a tartalmát.Kicsit szédületem.Olyan íze volt,mint a paradicsomos lekvárnak.Pár perc múlva megérkeztem a Vampos gimi kapujához.Ott állt egy fekete hajú fiú. -Szép estét Ricuko kisasszony.-köszönt -Helló.Ki tetszik ön lenni?-francia akcentus -Egyáltalán nem volt vicces.Egyébként Reiji Sakamaki vagyok.Én kísérlek fel a szobádba. Megfogta a kezemet és elvezetett a szobába.A falak rózsaszínek voltak és az ágy is.Fúj!Utálom a rózsaszínt!De kibírható volt.Leraktam a cuccomat.
-És mi a házirend Reiji-san? -Házirend?Olyan nincs. -De......Ez egy gimnázium,nem? -Nem.Ez a Sakamaki család háza.A gimi az csak csapda volt,hogy ide tudj jönni.Az úrnőm parancsára. -És ki az úrnőd? -Én!-hallatszott egy hang a sarokból. Az a valaki Yui volt.Ilyedt arccal álltam és néztem a lányra.Yui suttogott valamit Reiji fülébe,s azzal a fiú távozott.Yui kulcsra bezárta az ajtót.Az ég dörgött.Senki nem tudott segíteni. -M-mit akarsz tőlem? -Csak....*megfogja a torkomat és felemel*Ki az édesanyád? -A.....neve......Lilian.....Storn....(Ha 2 másodperc múlva nem enged el,akkor negfulladok) -*sóhajt*Legközelebb nem kegyelmezek meg!*elenged*És hagyd békén Ayato-t.-a lány kiment a szobámból Kis ideig még a földön ülve lihegtem.Utána felálltam.Jobban körül néztem a szobában.Erkély is volt és pont láttam a rózsakertet.Volt ott egy különös alak.A haja fehér volt.Kopogtak.Oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam.Ayato és Kanato volt.A fiúk bejöttek és becsapták maguk után az ajtót.Kicsit furcsáltam,hogy így beviharoztak. -Mi szél hozott? -Onee-chan!Szomlyas vagyok. -Ne most Kanato!Ricuko-chan.... -Igen? -El kell valamit mondanunk. -M-mit? -Mi nem vagyunk emberek! -He?(Ugye most csak viccelsz.Kezdek kicsit félni) -Vámpírok vagyunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése