19.rész Egy napló.....De nem az enyém!
![]() |
| "Míg a földön ültem és néztem magam elé a falat. " |
Nézegettem egy darabig.Sokáig tűnődtem azon,hogy
elolvassam-e.Fájt már az agyam míg döntöttem.Szép lassan kinyitottam.Rengeteg
kép és szöveg volt benne írva. "Most már 7 gyermekem van.6 fiam és egy
lányom.Mindenki imádja.Sose szomorú,mindig kedves és jószívű.Remélem mindig
ilyen marad.Az anyja mindig is azt akarta,hogy a kis Anna-ból remek hegedűs
váljék.Csak egyetlen bökkenő volt ezzel.Annabell nem volt még 7 éves és
kikellett törölni az emlékezetét.Más nevet kapot és életet.Az én kis vérszívóm
egy ember lett.De mikor betölti a 18.születésnapját akkor új feléled a benne
levő vámpír."
-(De.......Nem is
mondták,hogy a fiúknak volt egy leány testvérük.....)
A napló végén volt
sok kép és a hátulján szöveg.Az elsőn 2 vörös hajú fiú volt és egy kis szoknyás
lány.Épp aludtak. "Ayato,Laito és Annabell a játék után." A következő
egy aranyos kép volt.Ezen egy fehér hajú fiú és a kislány voltak. "Subaru
szerelmes lett Anna-ba.Talán lesz itt nagy románc?" Az utána lévőben pedig
egy fekete hajú fiú és a leány voltak. "Reiji szeret olvasni
Annabell-nek." És volt ott még sok minden felé kép is.De ami a kedvencem
volt az az amelyiken Ayato megpuszilja Anna-t.Elraktam a zsebembe.A csendet egy
nyikorgó hang törte meg.Az ajtó kinyílása után az ablak is
becsapódott.Körülnéztem,nem láttam senkit.Míg a földön ültem és néztem magam
elé a falat.
-Mit ücsörögsz itt a földön?-mondta egy hang
. -*kellemes
nevetés*Követettél......?...........Subaru.......
-Ch....Nem.
-Akkor mit keresel
itt?
-Kell egy új
lakat.-ismeretlen hang
-Még te
is........Reiji.......?
-Jöttem Subaru után
ide.
-*szimat-szimat*......Vér....
-(Basszus a harapás
nyom)
-Direkt kísértesz evvel a mennyei illattal,kislány?
-Laito te maradj ki ebből.
-De miért????
Erre a kérdésre nem
válaszoltam.Lassan felálltam,lehorgasztott fejjel mentem el a fiúk mellett.A
lépcsőig sétáltam,de utána futottam a szobámba.Gyorsan fogtam magam és
rávetettem az ágyra kifáradt testemet.Kis ideig égett az asztalon a gyertya
mikor a szél egyszerűen elfújta.Így hát próbáltam elaludni.Sokáig csak feküdtem
oldalt az ágyban mikor az ablak kinyílt.Valaki belépett a szobába és leült az
ágy szélére.Reménykedtem,hogy nem Yui az.Pár másodperc múlva az ember
megszólalt.
-Remélem nem ettek
meg a fivéreim........Én szépséges Ricuko-chan-om.......
Ez a hang csak Ayato-tól származhatott.Fura volt,hogy
ilyeneket mondott nekem.Pont nekem aki itt már egy rabszolga.A fiú egy ideig
hallgatott és oda feküdt hozzám.
-A....Ayato......-alig bírtam megszólalni
-Ricuko-chan.....Ha
most megended,hogy......
-Igen.....
-Akkor....- Ayato fogta és hozzám bújt.A testünk összeért.A
feje a vállamnál volt.A kezével lejebb húzta a hálóingem vállas részét és oda
rakta a száját.
-Miért......?.......Miért akarsz nekem
rosszat?
-.....Holnap este
elmondom.Most elég ha annyit értesz,hogy most velem maradsz és érezni fogod a
szenvedésemet.
-(Nem inkább a
szenvedélyedet?)
A fiú lassan belém mélyesztette a fogait.Az érzékeny
pontomba harapott.....Ott vagyok a legérzékenyebb.Kis ideig még próbáltam
tűrni,de végül összébb húztam magam és nyökögtem.Ayato az egyik pillanatban
abba hagyta amit csinált és maga felé fordított.Kis könnycseppek voltak a
szememben.
-...Milyen......ízem....van?
-....Azt neked nem
kell tudnod...
-Miért?
-.....
Ayato megtörölte a
száját és a fejét a mellkasomra helyezte.Kicsit furcsáltam,de egészen kellemes
volt.A kezemmel elkezdtem simogatni a fejét.A fiú reakciója annyi volt,hogy
átkarol.
-Éneklelsz nekem?
-Nem nagyon tudok énekelni...
-Jó lesz nekem bármilyen dal.
-Akkor....Dam dadi
doo,Dam dadi doo...
Végig suttogva
daloltam Evi kis kedvenc dalát Ayato-nak.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése