21.rész A vörös bíbor illat átka

21.rész A vörös bíbor illat átka.

Egy ideig még ugyan abban a helyzetben voltunk.Mikor a csendet egy kopogó hang törte meg.Az ajtón kopogtak.Gyorsan abba hagytuk, amit tettünk és Ayato meredten nézte az ajtót.

-Ch....Menj innen Reiji!-mondta a fiú

Hiába szólt a kopogás folytatódott.Egy pár perc után abba maradt a kopogás.De utána egy hatalmas dübörgés hallatszott és hangok,ami Yui-hoz tartozott.

-Gyere ki Ayato! Ha most azonnal nem jössz ki az a cafka nélkül-

-Távozz sátán...-szakítottam félbe a lányt.

A takarót szorongatva ültem,lehajtott fejjel.Válasz nem érkezett.Léptek egy párat az ajtó előtt és ez is mint a kopogás abba maradt.Rossz előérzetem  volt,hogy ha mégsem szólok közbe Yui szövegébe akkor mi lett volna...A szívem összeszorult és potyogtak a könnyeim.A cseppek a kezemre érkeztek és szinte marta.Ayato reagálása annyi volt,hogy a fejemet maga felé hajtotta.

-M-Miért t-történik minden rossz velem.....?

-Le vagy lakatozva hozzám.Sajnos ha te szomorú vagy akkor azt én is megiszom a levét.Yui mint mondtam féltékeny.

-A-Ayato......

-*suttog*Ssssshhhhh.....Ne beszélj.....

-......*könnyes szem*.....Szeretlek.....

-*közelebb hajol*.....Én is....Ricuko-chan....

-(Ayato és köztem annyi különbség van mint föld s ég.De......Még is szeretem.....)

A fiú megcsókolt (ismét) mint egy vírus a számítógépet úgy áradt át a testemben az iszonyatos vámpír csók.Egy ideig még úgy voltunk,de utána egyszer csak bevillant egy kép.Én voltam és Raito s Ayato társaságában ültünk a kút szélén.Nem hiszem,hogy megtörtént volna....Elkezdett sajogni a fejem.A fiú ezt egyből észrevette,de nem csinált semmit.

Gome,hogy ilyen rövid volt!